Morzsákat cipelünk hátunkon, mint hangyák rohangálunk, sodródunk...
Mint fátyol a szemed előtt,
Úgy kúszok gondolataidon keresztül.
Messzi, messzi távolban sötét úton.
Csak pislákoló lámpa világítja két szegélyét.
Belédivódok reménytelenül,
Pórusaidba lapulok, és kitörök féktelenül!
Megjegyzés küldése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése