naplót írtam, vers lett belőle
Morzsákat cipelünk hátunkon, mint hangyák rohangálunk, sodródunk...
2008. október 1., szerda
Összetört bennem minden vágy,
A remény nem létezik már számomra!
A jégcsappá fagyott szívemet,
Már soha nem melegíti fel senki!!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése