Ki zene vagy, miért bús a zene néked?
Méz nem ront mézet, kéj új kéjre vár.
Miért szereted azt, ami kínnal éget?
Miért fogadod gyönyörrel, ami fáj?
Ha egybezsongó ütemek kimért
Frigye, összhangja bántja füledet,
Mind csak korhol, szelíden, amiért,
Nőtlen te, rossz a társas-éneked.
Halld, egymásnak mily édesen felelget
Kölcsönös rendben s hitvesként a húr,
MInt mikor férj s boldog nő s a gyermek
Dala egyetlen dallammá simúl:
Szövegtelen dal, s dús egységbe csak
Azt zengi, hogy magadban senki vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése