Most eszembe jutott a kedvenc idézetem:
"Ha új méreggel éteted szíved, jó ellenmérge lesz a réginek!" (W.S)
Hát most valahogy erre apelállok. Úgyis tudom, hogy a csillagállásom csak augusztusban lesz jobb, dehát próbálkozok. Igen ködösen fogalmazok, mert még bele kell jönnöm ebbe a nyílt írásba! Bár nem hinném, hogy valaki is olvassa, de jó ez így!
Szóval visszatérve az előbbire, a kapcsolataimra gondoltam.
Azt is mondhatnám, hogy a túlzott nyíltságom megöl egyszer, dehát az ember alapjaiban megtudja változtatni magát? -Nem hinném!
Valami lehetett az előző életeimben, amit magammal hoztam és nem tudok elszakadni tőle.
Mindig egyedül maradok és ha lángolok egyszer, akkor iszonyatosan...
És tudjátok, az nem sokáig tart, mert azt a perzselő érzést nem viseli el emberfia hosszútávon.
De azért kiváncsi lennék mi történhetett velem? Lehet, hogy egy férfi voltam, aki átgázolt a nőkön?